Skip to content

Az ATV-ben járt a Média Műhely

2018. 05 7

Magyarország vezető hírtelevíziójában, az ATV−ben járt a Média Műhely csapata, ahol Bednárik Imre hírigazgató mutatta be a csatornát és a teljesen megújult műsordíszleteket. 

A nem csak Műhelyes, hanem METU-s hallgatókból is álló hat fős társaság és a tanárnő az egykori Kőbánya Mozi felújított épületébe érkezik. A csatorna 1990-ben indult eredetileg Agro TV néven, akkor Budapest 50 kilométeres körzetében sugároztak, jelenleg a Hit Gyülekezetének tulajdonában van− mondja Bednárik Imre. Főként hír−, és hírháttérműsorokat, politikai és közéleti beszélgetős műsorokat készítenek, de hétvégenként kulturális, közéleti magazinok is láthatóak. Más műsoraik mellett a vasárnap esti szórakoztató műsoraik, mint Heti napló Sváby Andrással, #Bochkor és az Esti Frizbi Hajdú Péterrel rendszeresen felkerülnek a legnézettebb műsorok 50-es listájára a Nielsen közönségmérő cég adatai alapján.

IMG_20180503_170059

Az első állomás az ATV Híradó stúdiója. Amerikában elterjedt, bár Magyarországon ritkaságnak számít, hogy míg a híradós a híreket olvassa, mögötte látszik a szerkesztőség és az ott éppen dolgozó újságírók. Az ATV Híradót egy ilyen stúdióban veszik fel naponta többször is.

Ezután a legnagyobb stúdió következik, ahol nem sokkal látogatásunk előtt fejeződött be a #Bochkor felvétele, amelyen a közönség soraiban fizetett statiszták ültek. Ezt a műsort heti rendszerességgel rögzítik, mert éppen a heti történésekre reagálnak benne a meghívott vendégek, de van olyan beszélgetős műsoruk is, amiből egyszerre több részt forgatnak. Bednárik Imre hírigazgató beszél arról is, hogy milyen szervezést igényel a díszletek bontása, újraépítése, ugyanis ebben a teremben felváltva öt műsort készítenek.

A következő stúdió felé haladva a folyosókon már a fiatalos logót látjuk a megújult arculat részeként. Március 15−e óta használják a modern logót, ezzel egy időben új hangja is lett a csatornának Lutter Imre személyében.

 

Útközben benézünk az egyik vágószobába is, ahol éppen az esti híradó egyik anyagát vágják. Egy szakképzett vágó általában bő fél óra alatt vág meg egy körülbelül másfél perces riportot− tudjuk meg.

dav

Végül az ATV Start stúdiójába érünk, de egyetemünkről biztosan nem mi voltunk először személyesen itt, hiszen Perlaky-Papp József docens rendszeresen feltűnik az ATV képernyőjén kríziskommunikáció és politikai kommunikáció témában.

Reklámok

Beismerték a magyar újságírók, hogy szerepük volt az anti-migráns félelemkeltésben

2018. 05 2

Az állami tévécsatornák az ott dolgozók elmondása szerint már Orbán Viktor választási győzelmét megelőzően is kormány melletti üzeneteket közvetítettek.

Az állami televízió egyik főszerkesztője vasárnap este egy telefonhívása közben a levegőbe emelte kezét örömében. Nem sokkal később munkatársai számára is világossá vált miért: Orbán Viktor óriási győzelmet aratott a parlamenti választásokon.

Orbán és pártja, a Fidesz egymás után harmadszorra is megszerezte a kétharmados többséget a parlamentben azok után is, hogy a kampányuk valójában csak a migráció ellen szólt. Nemzetközi megfigyelők később panaszkodtak ennek a kampánynak a „megfélemlítő és gyűlöletkeltő hangneméért”, illetve rámutattak, hogy a közszolgálati tévé „egyértelműen a jelenlegi koalíciót részesítette előnyben, ellentétben a nemzetközi normákkal”.

Az MTVA csoportnak, melyet az adófizetők pénzéből tartanak fenn, több munkatársával is beszélt a The Guardian, hogy kiderítse belülről, hogyan is árasztották el a csatornák az embereket a kormány üzeneteivel, időnként pedig hamis hírekkel, hogy támogatást nyerjenek a miniszterelnök bevándorlásellenes kampányához.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

forrás: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Az újságírók emlékeztek, hogy a cégnél igyekeztek rossz fényt vetni a menekültekre és a migránsokra főleg úgy, hogy bűncselekményekkel és a terrorizmussal említették őket együtt. Még a választások estéjén sem álltak le. Az M1 csatorna tévesen iszlám terrorista támadásnak minősítette azt az esetet, amikor a német Münsterben egy kisbusz a tömegbe hajtott.  Az egyik névtelenségbe burkolódzó újságíró elmondta, „sosem látott még ilyet, főleg nem az MTVA-nál. Ez egy egyértelmű hazugság volt.”

A kormány, hogy megerősítse, hogy veszélyes migránsok milliói fognak betörni az országba, tévéhírekben és óriásplakátok ezrein hirdette ezt országszerte.

forrás: Lokál

Soros György, aki magyar származású üzletember és filantróp, dollármilliárdokat fektetett abba, hogy segítse a civil szervezeteket Közép- és Kelet-Európában. A kormány úgy állította be, hogy ő az, aki külföldieket akar az országba beengedni, összeesküdve Brüsszellel és a magyar ellenzékkel, hogy tönkretegyék Magyarországot.

„Véleményem szerint ez félelmet keltett. Pavlovi-reflexeket hoztak létre olyan szavakhoz, mint a veszély, a terrorizmus, a bevándorlók, az ellenzék, a Soros és Brüsszel” – nyilatkozta az újságíró. A hírekben rendszeresen adtak le archív felvételeket 2015-ből, mikor Budapest utcáin migránsok járkáltak vagy épp a szerb-magyar határnál történt zavargásokról, illetve európai terrortámadásokról.

“A toleranciát rendszeresen kritizálják, míg a bevándorlási tiltakozás az egyetlen elfogadható vélemény,” mondta az újságíró. Szerinte ezek a migráció elleni üzenetek egyenesen a kormánytól jönnek.  Azok az emberek, akik az Orbánhoz közvetlenül kapcsolódó történetekkel foglalkoznak, megkapják a használni kívánt kulcsszavak listáját. „Néha a szerkesztő bejön az irodába és a telefonról diktálja nekünk a sztorit szóról szóra. Mi viszont nem tudjuk ki van a telefon másik végén”, mondta egyikük.

A junior MTVA munkatársainak hibásan elküldött és a Guardian által meglátott dokumentumok megerősítik a közvetlen kormányzati bevonódást. A miniszterelnöki hivatal munkatársai által kiadott szerkesztési irányelveket kivágják és beillesztik, hogy az újságírók olyan pontokat közvetítsenek, amelyekkel azon magyar állampolgárok karaktereit legyilkolják, akik nyíltan kritizálják a kormányt.

Egy, az iroda által készített anyag Gulyás Márton aktivistát célozta meg, mellette pedig még egy másik képviselőt és egy egyetemi professzort. Egy másik dokumentum Sorosra fókuszált.

forrás: Magyar Narancs/Németh Dániel

Egy a Gulyás által szervezett „Védelem, engedetlenség – erőszak nélkül” című vitaest a rendőrség szerint bizonyíték volt arra, hogy Gulyás zavargásokra készül.

“Teljesen nevetséges volt” – mondta Gulyás. “Olyan terveink voltak, hogy tiltakozzunk a kormány ellen, de a szándékaink természetesen teljesen erőszakmentesek voltak. Persze a Fidesz párti szervezetek állandóan minket okoltak az erőszak és zavargáskeltés miatt.„

Amikor megkérdezték a kormányzati irányítókat, Orbán egyik szóvivője azt nyilatkozta, hogy a kormánynak nincs befolyása a médiára ezért az erre vonatkozó kérdésekre nem is válaszol. Az MTVA nem kommentálta az esetet.  Az állami médiacsoport éves költségvetése mintegy 80 milliárd forint.

Az elmúlt nyolc év alatt a kormány elkötelezte magát a magyarországi nyomtatott, televíziós és rádióhálózatok lojalitásának megszilárdítása érdekében, és sok médiaforrást vásárolt kormányzati kapcsolatokkal.

Az egyik népszerű weboldal, az Origo.hu egyike azoknak, akik irányt, illetve tulajdonost váltottak: a német Telekom leányvállalatát felváltotta a magyar központi bank kormányzójának a fia.

Pethö András, aki annak idején vezető szerkesztő volt az újságnál 2014-ben elment és megalapította a direkt36.hu-t. „Nagyon jó újságírói hely volt, de lassan elkezdtek minket nyomás alá helyezni, hogy bizonyos sztorikat ne hozzunk le.  Nem tettünk eleget ennek, és a főszerkesztőnknek távoznia kellett. A választást megelőző hetekben meglátogattam az Origót és minden második hír címében benne volt a migráns szó.”

Mindeközben a kormánypárti média nagymértékben figyelmen kívül hagyta azokat a korrupciós botrányokat, melyek a vezető Fidesz tagokat érintették a választások idején.

Így, hogy Orbánnak még négy éve van kormányozni, kétharmados többsége a parlamentben és lehetősége, hogy változtasson az alkotmányon, többen attól is tartanak, hogy neki megy a maradék kritikus médiának. Az egyik napilap, a Magyar Nemzet, mely még a választások előtt is kritikusan fogalmazott, szerdán (április 11-én) jelent meg legutoljára. A lap tulajdonosa, aki korábban Orbán köréből esett ki, úgy döntött, nem tartja fenn tovább.

A választások lezajlása után a TV2, mely egy kormányközeli üzletember tulajdonában van, olyan riportot közölt, ahol 24 állítólagos Soros ügynök nevét listázták. Az ügynökök között ott volt Gulyás neve is, egy független újságíróé is és sok civilszervezet vezetőié is. Még ezen a héten, szerdán a szintén kormányközeli Figyelő is megjelentetett egy listát Soros ügynökökről.

Az újságírók úgy döntöttek ekkor, hogy felszólalnak a tisztesség és az igazság jegyében. Néhány állami televíziós munkatársuk pedig elgondolkodott a munkahelyváltáson a választási eredmények után.

„Borzasztóan éreztem magam, mert láttam, hogy tudunk és tudtuk is befolyásolni az embereket” – mondta egyikük.  „Néhányunk azzal nyugtatták magukat, hogy minket úgysem néz senki, szóval nem számít. Mint kiderült, igenis számítunk – óriási mértékben.”

/Fordította: Csicsek Eszter/

forrás: The Guardian

Új programot indított az EJC, amely az Engaged Journalism Accelerator nevet kapta

2018. 04 17

Az EJC, azaz a European Journalism Centre programja azokat a sajtótermékeket támogatja, amelyek a közösségi szerepvállalást helyezik a középpontba.

 

Részletes kutatásokat követően arra jutottak, hogy ez a legígéretesebb út, hogy fenntartható maradjon az európai újságírás, hiszen lényeges, hogy folyamatos konzultáció legyen az emberek és az újságírók között. Mivel folyamatosan nő a nyomás az európai hírportálok felet, fontos, hogy támogassák a feltörekvő sajtótermékeket. Az innováció lehetővé teszi tíz-tizenöt efféle médium támogatását. A nagylelkű felajánlásokat a News Integrity Initativ & Civil biztosítja a program számára. Huszonöt éves tapasztalatának köszönhetően az EJC tanácsadói hátterével, illetve termék- és üzletfejlesztéssel kíván támogatni több száz, európai újságírót. Adam Thomas az EJC igazgatója tette közzé a felhívást. 

/Fülöp Csenge/

forrás:
EJC

 

Peter McKinnon, a hírnév útján

2017. 11 20

A mai világban, ha valaki tehetséges valamiben, akkor a legkönnyebb módja annak, hogy híressé váljon, az internetre feltöltött tartalmak népszerűsítése. Peter McKinnon, fotográfus és operatőr nem Facebookon vagy Instagrammon vált híressé, hanem a vlogoláson keresztül. Aki megfelelő tehetséggel, tudással és lelkesedéssel rendelkezik, könnyen kitűnhet a többiek közül, és az őt követő emberek száma hónapok alatt a duplájára, vagy triplájára nőhet nem kevés bevételt hozva az illetőnek.

mckinnon1

Peter McKinnon kanadai fényképész, aki vlogjaiban nézőit tanítja a jó filmezés, fotózás és vlogolás titkaira amellett, hogy életének érdekesebb mozzanatait is megmutatja nekünk. Október 28-án született 1985-ben, Torontóban. 2010-ben feleségül vette Janice-t, akivel boldog házasságban élnek azóta is Kanadában. Profilját 2009-ben hozta létre, miután a “The Plaid Chair Series” nevezetű fotósorozata híressé tette. Ez a sorozat alapvetően Peter barátairól szólt volna, akik egyenként beleülnek egy kis kockás fotelba és portrékép készül róluk. Meglepetésére a sorozat annyira felkapott lett, hogy az emberek tömegesen keresték fel Petert, hogy lehetnek-e ők a következők, akik beleülnek a fotelba.

Peter nem csak fotós, de nagyszerű bűvésznek is számít, DVD-t is készített, amelynek címe Lock Stock & Riot.

mckinnon2Mindig úton van, hetente láthatjuk, ahogy egyik csodálatos helyről utazik a másikra, jól megtervezett, látványos képeket és videókat csinálva mindenhol. Vlogjai alapján nem csak azt tudhatjuk meg, hogy hogyan használjuk a kameránkat, de azt is, hogy milyen gépet, objektívet és gridet érdemes venni hozzá, és mennyire éri meg egyes felkapott elektronikai eszközökbe beruházni.

Aki az ő oldalát követi hasznos trükkökkel ismerkedhet meg az Adobe programok használatáról, és Adobe Lightroom preseteket (előzetes retusálási beállításokat, a szerk.) vásárolhat a honlapjáról 20$ értékben (http://www.petermckinnon.com/).

mckinnon3.jpgA “How to start crushing your Instagram game” (Hogyan szerezz hírnevet Instagrammon) annak a vlognak a neve, amitől a nézettsége hirtelen még inkább megugrott. Ezt a vlogot 2017 március 14-én osztotta meg, és azóta is rendszeresen készít nézőinek ötletes tutorial videókat, amiket hasznosíthatnak, ha ők maguk is nagyobb popularitásra szeretnének szert tenni. Több konferenciára hívják, hogy beszéljen a fotózás rejtelmeiről, valamint az első saját galériáját is megnyitotta Torontóban, 2017 októberében, aminek a megnyitójára a jegyek hetekkel előre elfogytak.

mckinnon4

Amellett, hogy McKinnon az interneten már nagy népszerűségnek örvend, szerepelt már a Magic Magazine és a Popular Photography Magazine lapjain is. Instagrammon jelenleg 446 000, Youtube-on pedig 1 259 730 ember követi őt.

 /Urbancsek Dóra/

források:
https://www.instagram.com/petermckinnon/?hl=en
https://www.famousbirthdays.com/people/peter-mckinnon.html

Zsebrádió 2.0

2017. 05 25

A fülhallgatós emberek a metrón nagy valószínűséggel podcastot hallgatnak, mondta egy michigani rádiós. Bár az ő tapasztalatai szerint az amerikaiaknak még csak a negyede hallott a podcastról, érdemes ezt az új műfajt is megismerni, mert azon kívül, hogy olcsó és szórakoztató, a személyesmárka-építés egyik eszköze is lehet. A Metropolitan Egyetemen két podcastos műsorvezető tartott workshopot március 20-án.

A podcasting olyan digitális, epizodikus hanganyag terjesztése az interneten, amelyet a hallgatók okostelefonja automatikusan letölt – szólhatna a hivatalos definíció, de talán egyszerűbb, ha elintézzük annyival, hogy a podcast hordozható, letölthető rádióműsor. Legalábbis bennem így maradt meg annak a háromórás előadásnak a végére, amelyet Pohly Ferenc és Szedlák Ádám Zoltán tartott a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Mindketten újságírók, a Meti Heteor nevű podcast készítői. Szedlák Ádám így fogalmazott: „A podcast és a rádió annyira rokon, mint a vlog és a tévé.”

 

Elkapták a gyilkost

A podcast kifejezés egy brit technológiai újságírótól származik, az iPodot kötötte össze a broadcastinggal, a műsorsugárzással. A magyar nyelvű podcastok száma nagyjából százra tehető, a fele filmekkel, sporttal vagy IT-val foglalkozik, de a kisebb szubkultúrák is felfedezték már a műfajt. A Bodybuilder rádióban például gyakori téma a szteroid, a Párásító alkotói az e-cigaretta hazai apostolai, mások az angliai magyarok életéről beszélgetnek. Több profi rádióműsor is letölthető, néhányat közülük – akárcsak a BBC-nél – félórás etapokra bontottak. „Ez teljesen szembe megy a podcast logikájával – mondta Szedlák Ádám. – Nincs az az isten, hogy összeválogassam az MP3-akat a telefonra, aztán keresgéljem, mikor ér véget a műsor előtti időjárásjelentés.”

Néhány témában viszont csak elvétve készül podcast, ilyen a politika vagy a művészet. Nálunk még hiányzik, de az USA-ban népszerű a hangjáték és a dokumentumműsor is. A Serial epizódjaiban például felderítetlen gyilkosságokat göngyölítenek fel.

 

Akciós a matrac

„A podcast hobbinak nehéz, és nem fizet jól” – magyarázták az előadók, miért kevés az idő- és energiaigényes anyag. Magyarországon még nem csaptak le rá a hirdetők, Amerikában azonban akad néhány cég, amelyik lát benne fantáziát. „Mókás, amikor az egyik biztonságpolitikai műsor tisztességben megőszült főszerkesztője adás közepén arról beszél, hogy azon a héten melyik matrac akciós – mondta Szedlák Ádám. – Ahogy a blognál, a podcastnál is az előállító személyisége, függetlensége garantálja a hitelességet, amibe ezek a reklámok csúnyán belerondítanak. Egy kis kikacsintás azért van benne, hogy kedves hallgatók, én is tudom, ti is tudjátok, hogy béna, de ebből van a zsé.”

A magyar podcastosok közül az e-cigisek fedezték fel először a Patreon nevű felületet, amelyen keresztül támogatásokat kérhetnek a közönségtől. Pohly Ferencék is kipróbálták, a négy-ötezer hallgatójuk eddig havi nyolcvan dollárral segítette őket, ami arra elég, hogy fedezze az online-előfizetéseket, illetve vettek belőle egy mikrofont. De azért fenntartják, hogy a podcastot újságíróként inkább a személyesmárka-építés eszközeként érdemes felfogni.

A legnagyobb magyar podcastok közös felmérést készítettek arról, kik és miért hallgatják őket. A több ezer válaszadó fele olyan tinédzser fiú volt, aki gamer tartalmat követett. Az előadóink is megkérdezték a hallgatókat. Többségük budapesti, fogékony az informatikára, huszonöt-harminc év közötti. Kétszáz férfi válaszadóra tíz nő jutott. Pohly Ferencéket az lepte meg, hogy többen néhány száz fős zsákfaluból írtak.

 

Hangminőségpornó

„A podcast úgy készül, hogy az ember ül a számítógép előtt, és belebeszél egy mikrofonba – foglalta össze a lényeget Pohly Ferenc. – De nem kötelező minden szereplőnek együtt lennie, mi például a saját otthonunkban, a város két végéből nyomjuk.” Mint mondják, a világ boldogabb fele – keverőpulttal, mikrofonállvánnyal felszerelt, akusztikus panellel bélelt – házi stúdióból dolgozik, ők már annak is örülnek, ha nem hallatszik bele a mentő, a villamos, a kutya vagy a gyerek.

Szedlák Ádám megemlítette a „hangminőségpornót” is: „A kényesebbek csak azt az audiót hajlandók meghallgatni, ami kristálytiszta, mint a hegyi patak, de azért a jó tartalom sokat ment a helyzeten. Az egyik amerikai műsorvezető a világ legrosszabb telefonvonalán hívja fel a híres írókat, zörög, csattog, talán még egy teherautó is eldübörög a háttérben, de végig fogom hallgatni, mert érdekes.” A podcastosok szerencséje, hogy a közönség általában zajos környezetben, mondjuk metrón hallgatja őket, tehát toleránsabb a zörejekre.

A készítők egy VoIP telefonos programon keresztül beszélgetnek, utána a hangsávokat összedolgozzák, megszerkesztik. A kész MP3-at olyan szerverre töltik fel, amellyel lehet streamelni. (Erre a Dropbox vagy a Google Drive nem alkalmas, de mondjuk a Podcasts.com már igen.) A közönséget RSS-en keresztül értesítik az új anyagról, sőt akik feliratkoztak a csatornára, azoknak az okostelefonja automatikusan le is menti a fájlt.

 

Prostituált bőröndben

„A rövid hírműsornál még elmegy, ha valaki egyedül beszél, de amúgy picit unalmas, olyan, mint amikor valaki felolvassa a házi dolgozatát az osztálynak” – mondta Szedlák Ádám. A „szakértős, interjús” műsor viszont remekül működik. Jó az állandó csapat is, mert a készítők egy idő után összecsiszolódnak, kialakulnak a szerepek, és „elpingpongozhatnak” egy-egy kérdésről vagy hírről. „Ennek szélsőséges formája, amikor egy kocsmai beszélgetést rögzítenek, amit elég könnyű összehozni, de a teljes anarchia általában rosszul hallgatható.”

Akárcsak a profi műsoroknál, itt is érdemes alaposan megtervezni az adást, a „majd csak beszélünk valamiről”-féle, spontán csevegés csak akkor köti le a közönséget, ha a beszélgetők személyisége magával ragadó. Az infotainment iskolapéldája az a brit podcast, amelyben egy kvízműsor háttérkutatói elmesélik, milyen gyöngyszemekre bukkantak az interneten. Például, hogy Nixonhoz egyszer bőröndben csempésztek be prostituáltat az alvilági haverjai, vagy hogy a Star Warsban az aszteroidákat valójában krumpliból formázták.

 

Káromkodni szabad

Mivel a podcastokat – egyelőre – nem a haszon érdekében állítják elő, a médiatörvény sem vonatkozik rájuk, így például a termékmegjelenítést nem kötelező bemondani. A becsületsértéssel viszont érdemes csínján bánni, mert a podcastoknál a sértett a helyreigazítás helyett polgári perrel vehet elégtételt.

Az előadók sorra vették a gyakori hibákat. Az ő-zésről nehéz leszokni, pedig célszerűbb inkább elnémulni gondolkodás közben, a vágóprogram könnyen eltünteti majd a szüneteket. Élőben, baráti beszélgetésben nem zavaró, de podcastban bántó a sok töltelékszó („Aha, aha”), vagy amikor valaki háromszor ismétli el ugyanazt, csak más szavakkal. Hiba, ha a műsorvezető azt feltételezi, hogy a közönség is olyan mélységben ismeri a témát, mint ő, és olyan szintről indul, hogy a laikusok képtelenek értelmezni a történetet. Mivel a podcast szabadabb műfaj, a hallgatókat általában nem zavarja a káromkodás, de azért akadnak olyan készítők, akik tudatosan elkerülik. Az egyik csapat például egyszer káromkodás helyett gyümölcsneveket használt: „Ezt jól elbanánoztuk.”

/ Pór Attila /

Fake News – Post Truth workshopot szerveztünk a Hyderabad – Leeuwarden – Csíkszereda – Budapest tengelyen

2017. 05 22
group pic

Csoportkép zászlóval

A nemzetközi workshopon holland, erdélyi és magyar diákok dolgoztak indiai, holland és magyar oktatók vezetésével, négy kisfilmen, május 8 és 12 között a Metropolitan Egyetemen.

Amrit Amlan Pattanaik Digitális történetmesélés és álhírek címmel tartott előadást az Adri Schokker és Rétfalvi Györgyi által vezetett workshop első napján. További inspirációért a Kétfarkú Kutya Párt főhadiszállására mentünk Kovács Gergelyhez. A workshopról Földes Máté és Bagyinszki Dániel készített riportot.

Videó a Fake News – Post Truth Workshopról

 

Miért ilyen menő a Facebook-videó?

2017. 03 6

Mióta 2013 elején a Facebook elkezdte tesztelni, majd 2015-ben bevezette a hírcsatornán automatikusan elinduló videókat, a formátum népszerűsége és gyakorisága beállt egy egyre meredekebben felfelé ívelő görbére. Kezdetben az újítás idegennek, és kissé idegesítőnek hatott, hiszen emlékezhetünk, mennyi felesleges kattintással járt, hogy a kelletlenül elinduló videót elnémítsuk, letekerjük a hangerőt, egyúttal megszokjuk, hogy ilyen videók lepik el a hírcsatornánkat. A Facebook később elnémította az automatikusan induló mozgóképet, ezzel eljutva a ma használatban lévő, kimondottan coolnak számító formátumig.

A Facebook 2016-os harmadik negyedévi értékelője alkalmával Mark Zuckerberg azt mondta: „Azt látjuk, hogy az emberek egyre több videót készítenek és osztanak meg, és borítékolható, hogy a videós formátum csak még fontosabbá válik a jövőben. Ezért igyekszünk olyan lépéseket tenni, hogy a felhasználók minél könnyebben készíthessék el a videóikat, és minél sokrétűbben tudják kifejezni magukat.”

De miért is van ekkora sikere a videós formátumnak? Elsősorban azért, mert a fogyasztói szokások a közösségi média és a technika fejlődésével egyre inkább átalakultak. Tartalomra és időráfordításra is sokkal kevesebbet olvasunk, mint akár 10-15 évvel ezelőtt, miközben az internet jóvoltából ma már régi ismerősként köszöntjük a vloggereket (videó-bloggerek), akik hosszú, terjengős cikkek helyett mozgókép és beszéd formájában adják közönségük tudtára a mondanivalójukat. Így kapott az alkalmon a Facebook is, és az Instagram és az azóta jobb létre szenderült Vine mintájára egyre nagyobb teret adott a videóknak.

Ahogy a bevezetőben is olvasható, nehéz volt megszokni az újítást, és annak dacára, hogy a videók némán indulnak el, és azokat ki is lehet kapcsolni, a felhasználók zöme a mai napig úgy gondolja, hogy túl sok audiovizuális poszt jelenik meg a hírfolyamukban. Az látható tehát, hogy a korszaknak megfelelően van igény a Facebook-videóra, de egyúttal ismerni kell a trendeket és bevált praktikákat ahhoz, hogy a tengernyi anyag között olyat tudjunk alkotni, ami felkelti a tömegek érdeklődését.

 

Audiovizuális helyett csak vizuális

 

Mióta a Facebook a felhasználókra bízta a videók hangjának bekapcsolását, a felgyorsult és felületes fogyasztás következtében a videók nagy részének hanganyaga – hacsak nem videoklipekről van szó – kárba vész. Ezzel nem is lenne probléma, de így sokszor az egész mozgókép jelentését veszíti, így ezt a területet mindenképp orvosolni kellett. A megoldás a feliratozás lett, mely által nem kell megszakítani a zenehallgatást, nem kell fülesért nyúlni, ha épp a felhasználó a villamoson nem akar mindenki füle hallatára filmkritikát, vagy trailert nézni, ráadásul a feliratok csak egy újabb lehetőséget kínálnak arra, hogy a készítők még élvezetesebbé tudják tenni a mozgóképes anyagot. Ha videózásra adjuk a fejünket, jelenleg vitán felül az egyik, ha nem a legfontosabb tenni való az, hogy igényes és profi feliratot készítsünk az anyaghoz, ami ugyan könnyűnek tűnhet elsőre, mégis sok helyütt el lehet vele csúszni. Azonban, ha jól dolgozunk, szinteket emel az videó élvezeti értékén!

https://www.facebook.com/Indexhu/videos/1512659382100695/

Az Index, Oscar-díj átadóról készített videója egy remekül összerakott anyag. Azon túl, hogy fontostól kevésbé fontosig haladva dolgozza fel a majd három és fél órás gála fontosabb mozzanatait, lényegre törően, és jól elhelyezve segít az olvasónak a felirattal, így az „némán” sem marad le semmiről.

 

Vertikálisvideó-szindróma

Bármennyire is mesterkéltnek tűnik, ez bizony egy létező fogalom, melyet egy ellentmondás hívott életre. Legtöbbünkben az a kép él, hogy fénykép, vagy videó készítés alkalmával a telefonunkat az eredetihez képesti vízszintes helyzetbe forgatjuk, azon egyszerű oknál fogva, mert így esztétikusabb tartalmat tudunk gyártani, ráadásul a TV-k és számítógépes monitorok nagy része is 16:9-es képaránnyal, azaz horizontális képpel operál, melyeken gyakran visszanézzük az elkészített képeket, videókat.

Újra közbe szól azonban felhasználók megváltozott szokásvilága. Azt már említettük, hogy a felhasználók szerint zavaróan sok videó jön velük szembe a hírcsatornán, legtöbbjüket átugorják, párba belenéznek, és csak keveset néznek végig, elejétől a végéig. Épp ezért a felhasználók zöme végig vertikálisan tartja maga előtt a telefont, a MOVR Mobile Overview felmérése szerint nem kevesebb, mint 94%-ban. A jelenségre már reagáltak a különböző közösségi médiumok (Facebook, Instagram, Twitter, Snapchat), manapság úgy lehet vertikálisan tartott telefonnal videót nézni, hogy a képernyő oldalain nem jelennek meg fekete, vagy homályos, egyszóval kihasználatlan felületek.

vertik

Bármilyen szomorú is, ez már egyre kevésbé lesz érvényes Forrás: http://www.ize.hu/ize/post/64700

Milyen hosszú legyen?

A Facebook nagyjából minden videó formátumot támogat, összesen 4 GB-nyi anyagot tölthetünk fel egyszerre 120 perces időkorlátozással, vagyis nagyon nehéz belőni azt, hogy milyen hosszúságúnak is kell lennie egy ideális Facebook-videónak. Rengeteg függ persze a tartalomtól, és az elért felhasználók hozzáállásától, de nagy általánosságban meghatározható, milyen hosszúságúra kell terveznünk a videóinkat.

A BuzzSumo nevű, internetes adatok statisztikáival foglalkozó oldal adatai szerint azokat a videókat nézik meg a legtöbben, amelyek hossza körülbelül négy percre tehető –ami egyébként megfeleltethető egy átlagos videoklip hosszának is. Az igazán hosszú, fél órásnál hosszabb anyagok száma elenyésző, így arányaiban nem is ezeket nézik meg a legkevesebben. A BuzzSumo szerint legkisebb nézettséggel a 0-20, és 40-60 másodperc hosszúságú videók rendelkeznek.

 

Mi várható a jövőben?

Mark Robertson video-marketing szakember szerint – ahogy az már szemmel látható- a jövő a live videóké lesz. Ezt egyrészt maga a cég, másrészt a felhasználók generálják, és a Facebook már javában dolgozik azon, hogy minél jobb felhasználói élményt tudjanak nyújtani a videózók számára. Robertson szerint az, aki sikeres akar lenni a Facebook-videózásból, mindenekelőtt azon kell, hogy elgondolkodjon, mi az a műsorformátum, amire a felhasználók vevők lennének, ami nemtől, kortól függetlenül a legjobban kielégítené a felhasználói igényeket. Robertson szerint a jövő formátuma az élő bejelentkezéses interjú (Kérdezz bármit! [Ask-Me-Anything!] Kérdés és válasz [Q&A]) lehet, amely térhódításának kezdete már napjainkban is tetten érhető.

/Rugli Tamás/