Skip to content

Mi az ábra, haver?

2011. 02 5

A médiatörvény tervezete 174 oldal, ha nem vagy lelkes olvasója a joganyagoknak, de tudni szeretnéd, hogy miként felügyelik majd a médiapiacot, ki és kik állnak majd a közmédiumok felett, akkor az alábbi rajzok neked készültek!

Közszolgálati Közalapítvány

A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt. A továbbiakban ez a szervezet látja majd el a közszolgálati médiumok tulajdonosi feladatát. A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés határozatban állapítja meg, alapító okiratát a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el, illetve módosíthatja.

A Kuratórium

A Kuratórium nem más, mint a Közalapítvány hattagú kezelő szerve, melynek feladatait, tevékenységének kereteit a Közalapítvány alapító okirata határozza meg. Munkáját a Kuratórium irodája fogja segíteni, valamint az irodán keresztül lehetősége van szakértői segítség igénybevételére. Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak majd meg az adott oldal által jelölhető személyekről. Elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja kilenc évre.

A Közszolgálati Testület

A Közszolgálati Kódex szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Testület felügyeli. A testület tizennégy tagú, elnökét soraiból tagjai választják, titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el. A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók felett.

A közszolgálati médiaszolgáltatók felügyelő bizottsága

A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Ennek jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati médiaszolgáltatók munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, költségvetését bármikor megvizsgáltatni. A Bizottság elnökét és négy tagját a Kuratórium választja, és nekik tartoznak elszámolással.

A közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálója

A közszolgálati médiaszolgáltatók közös könyvvizsgálóját a Kuratórium választja két évre.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Autonóm államigazgatási szerv, amely kizárólag a törvényeknek van alárendelve. A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén vesz részt a Kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az Elnök, a Médiatanács és a Hivatal. A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése. Ezen kívül kötelessége betartatni a jogszabályokat a hírközlési tevékenységet végző szervezetekkel és személyekkel. A Hatóság évente számol be tevékenységéről az Országgyűlésnek.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke és elnökhelyettese

Az Elnök ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését; előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves intézményi költségvetési beszámolóját; javaslatot tesz a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érintő jogszabály módosítására, valamint a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről. Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, személyével kapcsolatban többek között kitétel legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői, illetve igazgatási gyakorlat. Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

A Hatóság elsőfokú hatósági feladatait a Hivatal látja el. Ez a szervezet magában foglalja az Elnök által kinevezett főigazgatót, az irányítása alatt álló szakértői apparátust, és a hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeket. A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, valamint a Médiatanács tagjai részére nyújt szakmai támogatást feladataik szakszerű és hatékony ellátása érdekében.

Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság

A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait látja el. A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű szervezeti egységként működik. Élén az Elnök által a főigazgató javaslatára kinevezett igazgató áll.

Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

A Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve. Az NHIT öt tagból álló testület, elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Tagjai a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerülnek ki. A tagok közül két főt a Médiatanács, egy főt pedig a Magyar Tudományos Akadémia delegál, küldetésük négy évre szól. Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa

A Médiatanács a Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerve, az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja. Feladatai például sajtószabadság érvényesülésének védelme, az állami tulajdonban lévő médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatása, műsorfigyelő- és elemző szolgálat, javaslatok kidolgozása a médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésére stb. A tanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük körében nem utasíthatók. A Hivatal a Médiatanács hivatali szerve, székhelye Budapest, megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat. Az elnököt és a négy tagot az Országgyűlés – a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával – kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással. A választható személyekkel kapcsolatban egyebek között kitétel a felsőfokú végzettség és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői, illetve igazgatási gyakorlat. A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.

A Médiatanács Médiatudományi Intézete

A Hatóság önálló szervezeti egysége, amely a Médiatanács működését segíti, illetve önálló tudományos tevékenységet végez. Az Intézet vezetője és tagjai a Hatóság köztisztviselői. Feladatai: a Médiatanács működésének támogatása kutatási és elemzési feladatok ellátása útján; a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatások elvégzése; szakmai kiadványok megjelentetése, szakmai konferenciák szervezése; egyéb, a Médiatanács által az Intézet számára meghatározott feladat. Az Intézet megbízással külső szakértőket is igénybe vehet, munkájának felügyeletét a Médiatanács látja el.

A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap

Olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, melynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások és a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása. Mindemellett támogatja a közszolgálati célú műsorszámok gyártását, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotásokat, kezeli az Archívumot és egyéb vagyonokat. Az alap pénzügyi forrásai a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati hozzájárulás, a frekvencia díjakból az alaphoz utalt összeg, a médiaszolgáltatók által befizetett támogatás, valamint a központi támogatások és önkéntes befizetések.

A Média- és Hírközlési Biztos

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részeként 2010-től Média- és Hírközlési Biztos működik. E poszt előzménye a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének intézménye volt, a konvergencia követelményének megfelelően került sor a jogi keretek bővítésére. Emellett a törvény pontosította a Hatóság és a Biztos közötti munkamegosztást is, egy új típusú, nem hatósági eljárási forma bevezetésével. A Biztos segíti majd az elektronikus hírközlési szolgáltatást és médiaszolgáltatást igénybevevő felhasználók érdekeinek érvényesülését, illetve ő foglalkozik az ehhez kapcsolódó jogi ügyekkel. A Biztoshoz az fordulhat, akit érdeksérelem ért, vagy ennek veszélye fenyegeti, illetve panasszal léphet fel a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az ügy a fogyasztók jelentős számát érinti. Ez utóbbi esetben a Biztos hivatalból is eljárhat. A Biztos főosztályvezetői besorolású köztisztviselő, akit a Média Hatóság Elnöke felügyel majd, tevékenységéről neki és a Médiatanácsnak köteles beszámolni. Segítségére létrehozzák a Média- és Hírközlési Biztosi Hivatalt, melynek köztisztviselőit szintén az Elnök nevezi ki/menti fel. Hivatalának ügyrendjét a Biztos készíti elő, és az Elnök hagyja jóvá, költségvetését a Hatóság költségvetésén belül, elkülönítetten állapítják meg.

Reklámok
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: