Skip to content

Ha már dőlne a lé…

2011. 02 27

Milyen lehetőségei vannak egy média szakos hallgatónak vagy kezdő újságírónak, hogy a suli melletti munkájáért vagy a végzés utáni első cikkeiért pénzt kapjon? Górcső alatt a külsős kifizetési formák.

Ha egy kommunikáció szakos bölcsész valóban újságíró akar lenni, akkor a „külsős munkatárs” címen keresztül vezet az út a szerkesztőségekbe. Ha olyan szerencséje van, hogy már a suli mellett végzett munkájáért vagy a végzés utáni első anyagaiért is kap díjazást, akkor vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkeznie vagy céget kell alapítania vagy – kis túlzással – minden megkeresett forintját felezheti az adóhivatallal.

A „legfontosabb újságírói készség”: számlaképesség

Nézzük szépen sorban, mi, mit is jelent? A képzeletbeli külső munkatárs kiválthatja az egyéni vállalkozói igazolványt. Ebben az esetben, ha még megvan a hallgatói jogviszonya, az főállásnak minősül, az egyéni vállalkozás pedig főállás melletti mellékállásnak, azaz a járulékokat nem köteles megfizetni, csak jövedelme után kell adóznia.

Ha a hallgató szünetelteti jogviszonyát, az adózási törvény értelmében azonnal főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik, és meg kell fizetnie minden járulékot. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében ezek havi terheket jelentenek, a bevétel mértékétől függetlenül.

Ha a képzeletbeli „külső munkatárs” a jövőjére is gondol, céget alapít, olyan betéti (bt.) vagy korlátolt felelősségű társaságot (kft.), amelyik több (sok) tevékenységi körrel rendelkezik és így könnyebben tud alkalmazkodni az újságírói „húspiac” állandóan változó szabályaihoz.

A számlázás fenti formáinak szinte kötelező eleme a kiadási számlák gyűjtögetése. Ezek azok a cetlik, amelyekkel a földi halandó igyekszik pluszpénzhez jutni. Hogy miként? Ha például tízezer forintot kap a kezdő újságíró egy szerkesztőségtől és számlákkal bizonyítja az adóhatóságnak, hogy neki az adott cikkek elkészítése során tízezer forintnyi költsége merült fel, akkor semmivel sem tartozik az államnak. Talán már dereng, hogy a kiadási számlákból létezik valós és fiktív is…. s bár utóbbi beszerzése csalás, törvénysértés, gyakran része az újságírói lét hétköznapjainak. (No nem azért, mert a mindenkori hatalom „ellenőrei” szeretik így intézni anyagi ügyeiket, hanem mert – tisztelet a kevés kivételnek – a munkaadók másként nem foglalkoztatják az újságírókat, s gyakran a honoráriumokat úgy állapítják meg, hogy abba már a csalással megtakarított forintokat is beleszámítják.)

Járható út még a megbízási szerződés. Ebben az esetben egy megbízás erejéig, egy projekt, egy kampány kifutásáig kötnek szerződést a felek. A munkaadó és a munkavállaló is azonos szintű üzleti fél. A díjazás – mint a legtöbb esetben – megállapodás szerinti, a jogviszony megszűnése korlátozás nélküli. A munkavállalót nem védi különösebb jogszabály. A mindekori személyi jövedelemadó (szja) fizetésének kötelezettsége rá hárul, de választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) is, mely egyszerűsített szja és társadalombiztosítás (tb) fizetési lehetőség. Ennek alapja a tényleges bevétel.

Hallgatói jogviszony esetén, a kifizetés történhet iskolaszövetkezeten keresztül is. Ehhez a munkaadónak és a szövetkezetnek szerződést kell kötnie, de szükség van a diák és a szövetkezet közötti megállapodásra is. Ebben az esetben a munkavállaló elviekben szja fizetésére kötelezett, ám a havi, mindenkori minimálbér alatti bevétel után még nem kell adóznia. Az iskolaszövetkezet azonban az érdekvédelem mellett a saját hasznát is leemeli munkavégzői béréből.

Marad tehát a fejtörés, tanácsok megfontolása. Mégis mit tegyen a diák vagy kezdő újságíró, ha mindenki: szakmabeli, laikus, könyvelő… egymástól függetlenül is ugyanezeket a megoldásokat sorolja fel?

S hogy mennyi az annyi?

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) 2002. és 2008. között rendszeresen közzétette, hogy mi az minimális összeg, amit elfogadhatónak tart egy cikk, egy fotó, egy újságírói munkafázis elvégzéséért. Az érdekvédelmi szervezetet azonban 2008-ban 3 millió forintra büntette a Gazdasági Versenyhivatal, mondván a honortábla közzététele korlátozza a piaci versenyt. A MÚOSZ azóta sem közöl ajánlásokat. A tájékoztató jellegű adatok átköltöztek a Sajtószakszervezet honlapjára.

Advertisements
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: