Skip to content

A nők elleni erőszak a médiában

2011. 11 2

Miért finnyás a magyar referencia sajtó, miért hagyja, hogy csupán a bulvár foglalkozzon olyan témákkal, mint például a nők elleni erőszak? A Média Műhely munkatársai annak jártak utána, hogy a sorozatszínész, Damu Roland ügyét miért nem tekintette kiindulópontnak a szeriőz sajtó ahhoz, hogy az erőszak társadalmi, jogi aspektusairól beszéljen?

Fotó: Tüzes Borbála

Damu Rolandot, volt élettársa feljelentése alapján, 2010. november 20-án helyezte előzetes letartozásba a BRFK XIII. kerületi kapitánysága súlyos testi sértés kísérlete és nemi erőszak gyanújával. Ezt követően az online és a bulvár sajtó, illetve a kereskedelmi csatornák – jellemzően reggeli – műsoraikban kapott helyett Damu Roland sorozatszínész pere. Pedig a referencia lapok és a közszolgálati média profiljába beleillő a téma jogi, társadalmi és erkölcsi problémákat magában rejtő aspektusa.

A Damu-ügyről beszámoló műsorok, vagy cikkek „jobb” esetben végigkövették a per alakulását, rosszabb esetben szaftos részleteket közöltek a sorozatszínész és volt barátnője kapcsolatáról, a legrosszabb esetben pedig az áldozatot hibáztatták kérdéseikkel. Az, hogy a referencia lapokból és a közszolgálati csatornákból kimaradt az ügy, jól mutatja, hogyan kezeli az újságíró közösség a nők elleni erőszak témáját: bulvárnak tekinti.

Nem bulvár!

Sajnálatos, hogy ebből a meggyőződésből az sem mozdította ki a magyar sajtót, hogy egyáltalán nem jellemző módon súlyos és merész ítéletet hozott a bíróság.  A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon hat év letöltendő börtönbüntetésre és hat év közügyektől való eltiltásra ítélte Damu Rolandot. Ettől függetlenül a párkapcsolati szexuális erőszakot elszenvedő nők esélye arra, hogy igazságot kapjanak a bíróságon, még így is nagyon csekély.

Hogy mitől kirívó ez az ítélet és hogy mitől nem javítja az erőszakot átélt nők helyzetét, azzal a referencia sajtónak kell, kellett volna és kellene foglalkoznia. A közvélemény, a jogalkotók, a jogalkalmazók hozzáállásában, a jogszolgáltatásban, akárcsak a médiában ezeknek az ügyeknek a bagatelizálása tapasztalható. Az erőszakos közösülés büntető jogi tényállásának helytelen meghatározása, a jogalkalmazók teljes vagy részleges tudatlansága jogi, főleg nőjogi kérdésekről vagy a nők elleni erőszakot tárgyaló perek – az áldozatokra nézve – együttérzést nélkülöző eljárása csak néhány olyan, a jogszolgáltatásban megjelenő súlyos probléma, amivel üdvös lenne foglalkoznia a sajtónak.

Némelyik reggeli műsorban elhangzott egy-egy szakértőkhöz intézett kérdés, ami a Damu-ügy részletein túlmutató –  inkább társadalmi, mint jogi – problémákkal foglalkozott, de ezek kifejtésére – a produkciók műsorstruktúrája miatt – sosem jutott elég idő.  Ezek a kérdések is általában az áldozatok viselkedését firtatták. Miért tűri el a bántalmazást az áldozat? – teszik fel a kérdést az újságírók, miközben a lényeges kérdés az lenne: miért veri, vagy erőszakolja meg egy ember a partnerét?

„Komoly problémát jelent, hogy Magyarországon cseppet sem megfelelő a nők elleni erőszak jogi szabályozása. Ebben szerepet játszik a közvélemény tudatlansága is, amiben pedig a sajtó felelőssége sem elhanyagolható. Egyelőre még ott tartunk, hogy a nők elleni erőszak témája kizárólag a bulvár sajtó érdeklődésére tarthat számot, pedig nagyon fontos lenne, hogy áttörje ezt a falat ez a téma – nyilatkozta a Média Műhelynek  Spronz Júlia jogvédő, ügyvéd a PATENT (Patriarchátust Ellenzők Társasága) Egyesület munkatársa.

A szeriőz sajtó nem néz oda

A 168 óra főszerkesztő-helyettese, Jolsvai András nem vitatta az ügy jelentőségét, de elmondta, hogy nem volt koncepciójuk a témáról, illetve hogy, mindösszesen hat újságíróból álló szerkesztőségükben számos olyan dologról nem tudnak írni, amiről szeretnének.

A HVG szerkesztőségétől Tömöry Ákos lapmenedzser azt mondta, hogy nem érezték a hetilap profiljába és feladatába illőnek a témát és hozzátette a nők helyzetével kapcsolatos kérdéseket ugyanakkor más megközelítésben és feldolgozásban igyekeznek napirenden tartani, ezzel kapcsolatban jelentek-jelennek is meg elemzések.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője kérdésünkre részletesen kifejttette, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy egy médium milyen apropóból kezd foglalkozni egy témával. A Heti Válasz számára Damu Roland nem apropó, ezt bulvártémának tekinti. Kiegészítette, hogy álláspontja szerint a Damu-ügyben nem családon belüli erőszakról, hanem egymástól külön álló emberek elfajult történetéről volt szó.

Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője a téma bulvár jellegével magyarázta, hogy miért nem foglalkoztak vele, végül belátta az ügy fontosságát és kijelentette, hogy a Magyar Narancs következő számában (Narancs XXIII. évf. 44. szám) helyet fog kapni a Damu-ügy, illetve annak társadalmi problémákat rejtő aspektusai.

Dankovics Noémi- Puss Máté

Advertisements
One Comment leave one →
  1. Sándor permalink
    2011. 11 4 00:39

    Mi a helyzet akkor, ha a nő veri a férjét ? Ne hallgassunk a férfiak elleni erőszakról sem! Mert igaz, hogy jóval ritkábban fordul elő, de létezik ilyen is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: