Skip to content

Hogyan vált a magyar média részben szabaddá a Freedom House jelentés szerint

2012. 05 8

A sajtószabadság világnapján, május 3-án tette közzé a Freedom House (FH)  szokásos éves jelentését, mely Magyarországot leminősítette a “szabad” kategóriából a ,,részben szabad” kategóriába.

A média szabadságának 20. évfordulóján országunk még a szűkebben vett Kelet-Közép-Európát felölelő rangsornak is csak a végén foglal helyet.

Az FH rangsorában 23 pontról 30 pontra növelte az ország indexét a 2009-es évhez képest, mely a jogi, politikai és gazdasági környezet összefüggéseiből született meg. A hét pontos emelkedés a nemzetközi tiltakozás ellenére elfogadott médiatörvénynek tudható be.

A Magyar Alkotmány védi a szólás és sajtó szabadságot, ez  azonban nagyban ellentmond a médiában jelenlévő jogalkotási intézkedéseknek, melyek 2011 január 1-én léptek hatályba. A kormány ugyanis felhasználva a kétharmados többséget számos egymást erősítő jogszabályi változás létrehozásával, ellenőrzés alá vonta az elektronikus médiát, valamint a kiterjesztett rendelet alapján a nyomtatott és online felületeket is. 2010 júliusában ugyanis a kormány módosította az alkotmányt, megszüntette azt a kitételt, hogy a kormány kötelezettsége akadályozni a médiában a monopolizálódást. A kizárólagos médiajogi szabályozást ellátó hatóság, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) lett, melynek tagjait kétharmados többséggel választották és első elnöke Szalai Annamária, az egykori fideszes politikus lett.  Orbán Viktor kilenc éves időtartamra nevezte ki, újraválasztásának időtartamára vonatkozó korlátok nélkül. A NMHH Médiatanács szervezete elméletileg autonóm, mégis vezetőik mindegyike a kormánypárt, a Fidesz jelöltje. A médiatörvénnyel kapcsolatban felmerülő jelentős aggályokra a magyar médiában dolgozók,  az ellenzéki pártok és a civil szervezetek aktivistái is felhívták a figyelmet.

Ez vezetett odáig, hogy 2011. január 4-én a piacvezető baloldali napilap, a Népszabadság főcíme ,,A sajtószabadság Magyarországon véget ért” lett, melyet az Európai Unió mind a 23 hivatalos nyelvére lefordítottak.

A nemzetközi közösség, beleértve az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet, a média képviselőit, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ),  nem beszélve  a különböző sajtószabadság- és  emberi jogvédő szervezetekről folyamatosan napirenden tartja a magyar sajtószabadság problémáját.

A helyzetet az is súlyosbította, hogy amikor a médiatörvény hatályba lépett a Média Tanács lett hivatalosan is felelős minden nyomtatott, sugárzott és online média felületért, beleértbe a szolgáltatókat és a kiadókat is.  Áprilisban a Média Tanács megakadályozta az Axel Springer AG és a Ringier AG, a Népszabadság tulajdonosának összefonódását. Azt állította az összefonódás jelentősen veszélyezteti a média sokszínűségét. A határozatot az elemzők úgy tekintették, mint kísérletet arra, hogy a pénzügyileg kiszolgáltatott lapot inkább egy kormány-barát vevőnek szolgáltassák ki.

A Tanács többek között arra is felhatalmazást kapott, hogy gyűlöletkeltésnek minősítsen bizonyos momentumokat egyénekkel, a nemzettel vagy kisebbségekkel szemben. Büntetésként akár bírságot, felfüggesztést is kivethet, ha ,,kiegyensúlyozatlan” vagy ,,erkölcstelen” megnyilatkozásokat vél felfedezni. Az elemzők szerint a probléma ezzel a végrehajtás.  Ha egy rádió vagy televízió állomás megszegi a törvényt, akkor a bírság a szóban forgó médium befolyásának arányában kerül behajtásra, nem a szabályszegés mértéke alapján.

2011 februárjában számos szabályt módosítottak, hogy azok megfeleljenek az Európai Unió audiovizuális médiaszolgáltatókról szóló irányelvének. A februári módosítás az úgynevezett ,,on-demand (lekérhető) médiaszolgáltatások” védelme érdekét szolgálja.

2011 júliusában a közigazgatás az NMHH-val kötött megállapodást és négy, korábban önszabályozó testületet vontak be a médiatartalom szabályainak betartásának ellenőrzésébe. (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE),  Önszabályozó Reklám Testület (ORT), Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülte (MEME)

Új szabályozást vezettek be a rádióállomások műsorszórásának szabályozására is. A licenc díja a budapesti székhelyű frekvenciáknál több mint kétszeresre nőtt az elmúlt évben. Emellett az új szabályozás részletezi a sugárzott médiatartalmakra vonatkozóan, hogy azoknak milyen típusúnak kell lenniük és mikor kerülhetnek adásba.

A legtöbb változás azonban 2012. május 31-én fog hatályba lépni. Az NGO Nyilvánosság Klub ellenőrzi számos állami és magán televízió és rádióállomás működését. A csoport megállapította, hogy egy tanulmány szerint a nemzetközi hírek csak a hírközlések 23 százalékát teszik ki, szemben a 2007-es 32 százalékkal. Ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy a komoly politikai hírek (kemény hírek) aránya a közszolgálati televíziók híradóiban 30 százalékkal csökkent 2007-hez képest. A Nyilvánosság Klub ellenőrzi az állami tulajdonban lévő MTV és az MR állomásokat is.

Júliusban az újságírók egy csoportja indított egy honlapot, melynek célja a magyar Wikileaks –ével egyenértékű, az Átlátszó (,,átlátható”) Központ tényfeltáró újságírási terveket fogalmazott meg. A honlap főszerkesztője Bodoky Tamás lett, akit a szervezett bűnözéssel kapcsolatos tényfeltáró írása miatt kihallgattak a rendőrségen, majd egy házkutatás során lefoglalták a merevlemezét, mint bizonyítékot.

Az új médiatörvény, azzal, hogy egy központi médiaszervezetet hozott létre a közszolgálati média működtetésére, megfosztott több, korábban önálló intézményt a Magyar Televíziót (MTV), a Magyar Rádiót, a Duna Televíziót és a Magyar Távirat Irodát a pénzügyi és szervezeti önállóságától.

Az újságírásban pedig egyre nagyobb teret nyer magának a ,,másol-beilleszt” technikája. 2011. december 10-én Nagy Navarro Balázs a közszolgálati televízió munkatársa éhségsztrájkkal tiltakozott a közszolgálati média kormány általi manipulálása ellen. Válaszképpen Navarrot és egy másik tüntetőt, Szavuly Arankát elbocsátották az MTV-től.

Ezek után a közszolgálati médiumoknál jelentős létszámcsökkentésekre került sor, az elbocsátásokat pedig a politika motiválta. Az események eredményeképpen  média szerte egyre erősödik az öncenzúra. Ezek a lépések vezettek a magyar sajtószabadság “részben szabaddá” való leminősítéséhez.

Forrás: Freedom House

Reklámok
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: