Skip to content

Flinstones vagy Jetson család? – Mi az újságírás jövője?

2012. 06 15

Manapság a munkaerőpiacon csak úgy hemzsegnek a különböző – például kommunikációs – szakemberek. Ráadásul vannak olyan szakmák, amelyeket nehéz definiálni. Az újságírás is ilyen. Mong Attila tartott előadással egybekötött beszélgetést a Budapesti Kommunikációs Főiskolán a Média Műhely csapatának.

Mong Attila 1996-1997-ben kezdett riporterként, a Magyar Rádiónál és ezzel párhuzamosan, a Figyelő című hetilapnál is dolgozott.
A 2000-es években került az Info rádióhoz, majd 2005-ben elvállalta a Manager című havi magazin szerkesztését. Az új média térnyerésekor, 2007-ben indított  Napi Fix címmel mikroblogot a Tumblr-en. 2010-ben a Kossuth Rádió180 perc című műsorának vezetőjeként 1 perces rádiós csenddel tiltakozott a médiatörvény elfogadása ellen. 2011 májusától az Origónál kapott munkát. Idén május 1-jén elhagyta az  internetes újságot és jelenleg az Átlátszó kiszivárogtató portál főszerkesztő-helyettese.

Gyermekkorában sportriporternek készült, mégis oknyomozó újságíró lett. “Szerintem minden újságíró bizonyos értelemben sportriporternek készül, mert a sport az a legprimérebb anyag, amiről be lehet számolni, tehát az élő sporttudósításnál, szerintem nagyobb kihívás egy újságírót kevésbé érhet. Az a primér dolog, ami egyértelműen újságíróért, vagy riporterért kiállt.” A tudósítás jelen idejű cselekvés közvetítése élőben, vagy utólagos elmesélése annak, hogy mi történt a pályán. Akkoriban ez volt az egyetlen olyan ága a sajtónak ahol valóban arról írhattak ami történt és nem kellett óvatosnak lenni vagy megfelelni a politikai nyomásnak. “Az a kommunizmus időszaka volt. Egy meccsről el lehetett mondani, hogy pontosan mi történt, minden másról már kevésbé.” Mindig is érdekelte a szakma, de akkoriban, abban a rendszerben nem igazán látta magát, mint újságírót.

Diákévei egy részét, pontosabban a 90-es évek elejét, Franciaországban töltötte. Hazatérése után, 1993-1994-ben beiratkozott, az ELTE posztgraduális újságíró képzésére, ahol elmondása szerint különleges látásmódot sikerült elsajátítania.
A következő állomás már a rádiózás volt. – “Megjelentek a rádióból szerkesztők akik fiatalokat kerestek főleg olyanokat akik gazdasághoz értenek, mivel akkor még nagyon kevés volt, a gazdasághoz értő újságíró és nekem végül is gazdaság jellegű végzettségem volt. Így kerültem be a rádióhoz. Szerintem leginkább ott tanultam meg a szakmát.”

Mindazok akik elismeréssel büszkélkedhetnek ezen a területen szintúgy végigjárták a diákélet nehézségeit. Ezek alapján felmerül a kérdés, újoncként honnan gyűjthetjük a legtöbb tapasztalatot. Melyik az a médium, ahol érdemes a pályát elkezdeni? – “Szerintem válasszon olyan szerkesztőséget, amit ő maga is szívesen olvas, amiről azt gondolja, hogy jó minőségű cikkek jelennek meg, vagy jó minőségű újságírást produkál.”
Viszont bármennyire is meghatározó ma a közösségi média, az újságírás alapjait meg kell tanulni. Fontos, hogy legyen egy alap, amire építkezhetünk a későbbiekben. – “El lehet menni szerkesztőségekbe meg kell keresni olyan embereket, akikre föl lehet nézni és meg kell próbálni tőluk eltanulni pár fortélyt vagy velük megpróbálni együtt dolgozni. ” – tanácsolja a főszerkesztő-helyettes.

“Nagyon átalakult az újságírás az elmúlt 15 évben, és szerintem ennek még egyáltalán nem vagyunk a végén” A világ fejlődik. Újabb és újabb technológiák jelennek meg. Ezek egyrészről nehezítik a helyzetet, mert azok a szerkesztőségek, illetve újságírók akik ezen a területen nem próbálják ki magukat, könnyen elveszíthetik az olvasóikat vagy közönségüket. Főleg a most felnövő közönséget, hiszen ma már természetes, hogy van Facebook, ami nemcsak a kapcsolattartást könnyíti meg, de ez az elsődleges hírforrásunk is. Ezt a tényt Mong Attila is felismerte, még a kezdet kezdetén  – „Nagyon nagy erőkkel próbáltam megismerni azt a szférát, amiről úgy éreztem, hogy nem volt alkalmam megismerni a pályám során, viszont volt egy olyan érzésem, ez rettenetes módon fogja befolyásolni az én pályámat is, hogy ezen a területen hogy teljesítek és mit mutatok föl. Valószínűleg minden újságíró pályáját fogja befolyásolni. Magyarul, hogy az internettel és az akkor már kezdődő blogoszférával mit kezd, egyáltalán fölveszi-e a harcot azon a területen, megjelenik e újságíróként ott vagy föladja.”

Az elmondottak alapján arra lehet következtetni, hogy nehéz mindenkinek megfelelni, de jó ha valamit szem előtt tartunk, a világ változik, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell hozzá, máskülönben nem tudunk megmaradni és érvényesülni. A neves újságíró még hozzátette: “Fontos, hogy akik újságíróként definiálják magukat, azok betartsák a szabályokat elfogadják, hogy ez a világ megváltozott és most már a platformokkal kevésbé kell foglalkozni sokkal inkább a tartalommal. Nem érdekes, hogy valaki a Facebookon újságíró vagy a Twitteren, szerkesztőségben, Tumblren, vagy blogon, a lényeg, hogy újságíróként viselkedjen, ezt a szerepet vigye tovább. Ha elfogadja a platformok szabályait, akkor talpon tud maradni.”

Aradi Deborah
Reklámok
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: