Skip to content

„A szakma nem mindig ilyen veszélyes és sziporkázó” – Médiaetikai Nap 2012

2012. 10 18

Az etika a médiában kiemelkedően fontos szerepet játszik. Weyer Balázs szavaival élve „ez adja meg a civilizációs kereteit annak, amit újságírásnak nevezünk”. Immáron másodszor rendezték meg világszerte, a Nemzetközi Médiaetikai Napot 2012. szeptember 21-én- A rendezvénynek Magyarországon a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola adott helyet.

A konferencián, vagy nevezzük inkább fórumnak, több médium munkatársa képviseltette magát. Jelen volt Dr. Nyakas Levente, a Médiatudományi Intézet vezetője, Szikszai Péter, a Hír TV vezérigazgató helyettese, Dr. Székely Iván, az OSA archívum munkatársa, Bucsy Levente, sportújságíró (MNO.hu), Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke, illetve Dr. Murai András, a BKF Kommunikációtudományi Intézet  vezetője.

Esettanulmány 2012
A bevezető előadás után a fórumhoz workshop is társult , ahol a résztvevőknek két esettanulmányt kellett elemezniük előre megadott szempontok segítségével.  Az első feladat egy sporteseményről, pontosabban egy futballmeccsről szólt, mely tetszőleges X és Y ország között zajlott. Fontos kiemelni, hogy Y ország sokáig a másik ország gyarmata volt.
A médiaetikailag kérdéses szituáció a következő: Y csapat sztárjátékosa nem a megszokott formáját hozza a mérkőzés során, ami akár a csapat bajnoki címébe is kerülhet. A sztár gyenge játéka felbőszíti a szurkolókat. A játékos nyilatkozatában az őt sértegetőket imperialista gyilkosoknak nevezi, majd hozzáteszi, otthagyja a csapatot. A kiindulópont a következő három kérdés volt:

Hogyan mutatná be ezt a hírt, ha ön volna a riporter helyében?
Pontosan leírná-e, amit a szurkolók és a futballista mondtak?
Milyen erkölcsi vonatkozásai vannak ennek az esetnek? 

Az egész a címlapról szól”
Szerteágazó és érdekes vélemények hangzottak el válaszul. Amint úgy tűnt, hogy megegyeznek a résztvevők egy-egy válaszban, azonnal felvetődött egy újabb, kapcsolódó kérdés: Mi a helyes viselkedés? Az, ha a sportoló közszereplőként, vagy az, ha magánemberként viselkedik? Mit kellene tennie ilyen vagy hasonló körülmények között? Válaszok is születtek szép számmal: A sportolónak mindenképpen kommentálnia kell a történteket, reagálnia kell az elhangzottakra, hiszen közszereplő. Vállalnia kell az ezzel járó felelősséget.
Emellett azonban az újságírón is múlik, mit emel ki, mit helyez a középpontba. A sztori olyan elemekkel bővíthető, amelyek nem hangzottak el, de érdekesek, kapcsolódnak és hiteles információk. Minél érdekesebb a sztori, annál jobban nőnek a példányszámok. Befolyásolja a történetet az is, hogy egy elhangzott mondatot milyen kontextusba helyezünk, mert egyes esetekben akár teljesen más jelentéstartalmat is hordozhat.
A szerkesztőségek a hírértékre és az eladhatóságra koncentrálnak. „Az egész a címlapról szól” – fűzte hozzá Szikszai Péter.
Természetesen a megfelelő hírháttér ismertetése elengedhetetlen ahhoz, hogy az olvasó értse miről is van szó, de jelentős különbség van aközött, amikor egy jelentéktelennek tűnő részletet emelünk ki és aköré építjük az egész cikket, vagy amikor csak megpróbáljuk tényszerűen ismertetni a helyzetet.
Weyer Balázs fogalmazta meg a gondolatot a leghitelesebben; „Fontos az arányosság, ne súlyosbítsunk, de ne is akarjuk elbagatellizálni”.
Társadalmi felelősségvállalás vagy objektivitás?
A problémamegoldás nem tartozik egy újságíró munkaköri leírásába. A sajtó feladata a konfliktus, a kialakult helyzet objektív ábrázolása.Ennél a problémánál is érdemes elidőzni egy kicsit. Mit jelent az, hogy objektív? Létezik ilyen egyáltalán? A fórum egyes résztvevői szerint létezik, mások szerint ilyen nincs, mivel az újságíró, bármennyire is szeretne tárgyilagos lenni, valójában mindig a saját szemszögéből írja le az adott szituációt. A nézőpont pedig az embertől függ, vagyis szubjektív. „Objektivitás nem létezik, de ez nem jelenti azt, hogy az erre való törekvésről le kell mondani” – zárta le a vitát a Főszerkesztők Fórumának elnöke.
Megtudtuk mit értenek médiaetika alatt a fórum szervezői. Inkább belső, mint külső szabályrendszernek definiálják, amit manapság nem könnyű betartani az egzisztenciális félelem miatt. Vagyis az újságíró által képviselt etikai normák a munka elvesztésétől való félelem miatt háttérbe szorulhatnak. Ezzel számolva is fontos mérlegelni, hogy mit vállal egy újságíró. Az egyes cikkek körüli médiabeli döntési folyamatoknál figyelembe kell vennie a körülményeket, és a lehetséges következményeket.
A workshop és a fórum tanulsága szerint médiaetika valóban a civilizációs kereteit adja meg annak, amit újságírásnak nevezünk.

 Aradi Deborah

Reklámok
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: