Skip to content

Fiatalok a Facebookon: káros a sok megosztás?

2012. 11 7

A mai kamasz úgy tanulja meg az első benyomás kialakítását, hogy már nem veszi észre: tudásának nagy részét passzív módon szerezte, és nem aktív érzelmei közreműködésével – állítja Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, a Z generáció című könyv szerzője.

Tari Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra című nemzetközi konferencián beszélt a jelenség hatásairól. Az ingyenes konferencia központi témája az internet hatása a 6-21 éves korosztályra volt. A rendezvény lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy arról cserélhessenek véleményt, hogyan befolyásolja az internet a gyermekek és fiatalok fejlődését, életét. Tari Annamária előadása az Offline kamaszok az online térben címet viselte, és a Facebookon megjelenő nárcizmusról, a személyiségfejlődés szempontjából jelentős érzelmi inkontinencia (vagyis az érzelmek magunkban tartásának hiánya) kialakulásáról szólt.

Ha két fiatal találkozik, a telefonszámcsere helyett gyakran csak nevet cserélnek, hogy könnyen megtalálják egymást a közösségi hálón. Ott ugyanis pillanatok alatt olyan információk birtokába juthatunk egymásról, amelyek megszerzése a való világban, tehát a nem virtuális térben sokkal több időt venne igénybe. A problémára a Saferinternet.hu videója hívja fel a figyelmet.

„Az ma már ismert pszichológiai tény, hogy a közösségi médiában magunkról kialakított képünk valójában idealizált egofotó” – mondta.  Érthető, hiszen senki sem szeretne ellenszenvesnek tűnni egy olyan platformon, amit mindenki láthat. Ráadásul a csoportnorma a közösségi médiában még nagyobb aktivitásra ösztönöz, erősíti az én-bemutatás fontosságát, ami még aktívabb jelenlétet követel, ez még inkább fokozza a nárcizmust, így téve ezt egy végeláthatatlan, önmagát erősítő folyamattá. A Facebookon a nárcizmus felülreprezentált, ez a felhasználókat impulzív viselkedésre készteti.

Elfogadás, megértés, türelmesség, konfliktustűrés – mi a közös ezekben a tulajdonságokban? Az, hogy kialakulásához időre és elfogadó érzelmekre van szükség. Az építő jellegű megoldások eléréséhez át kell gondolni, meg kell érteni a történteket, a saját érzelmeinket, és a személyiségünket. „Ez időigényes lélektani munka, ami alatt jó, ha az illető magában tartja ezeket a lelki tartalmakat, ami kétségkívül további feszültség- vagy szorongásérzéssel jár, de segít kitermelni a jobb megoldó képleteket” – tartja a szakember. Ezzel szemben ma már azt látjuk, hogy az emberek egy impulzust azonnal megosztanak, „kiöntik magukból” az ezzel járó feszültséget, ami az előbb említett pozitív érzelmi zárat oldja fel, és inkontinens módon kiereszti a lelki tartalmakat. Ez a pozitív dolgokra éppúgy igaz, egy élmény már nem annyira átélhető, élvezhető, hiszen azonnal megosztásra kerül. „Ilyenkor az történik, hogy az ingerek, amik érték, szinte feldolgozás nélkül futnak át rajta” – mondta Tari Annamária. (Erről a Mindennapi Pszichológia oldalán  tudhatnak meg többet.)

A Facebook hatásainak ismeretéhez közelebb kerülve a résztvevők támpontokat kaptak, mire figyeljenek oda a fiatalok online szocializációja során. Mindezek tudatában azonban rájöhettek, hogy nem csak a gyermekek fejlődésére kell odafigyelniük, hanem a saját reakcióikra, változásaikra is. Erre jó példa a videó, mely az adatok védelmére hívja fel a figyelmet.

Kottász Adél

Reklámok
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: