Skip to content

A World Press Photo díj egyre inkább a művészet irányába mozdul el?

2015. 05 14

A tekintélyes sajtófotó díj kapcsán vita alakult ki, mert a nyertest, beállított kép vádja érte, ezzel az esemény eltávolodik a múltbéli gyökereitől.

Újabb vita indult el a World Press körül. A verseny most leginkább az olimpiai játékokra hasonlít. Úgy tűnik, hogy örökké tart és minden város által szeretett, miközben a képek hitelességének fenntartása megerőltető – jóllehet, a fotókon inkább sport világ szerepel – mégis színpadiasnak látszik a győzelem bemutatása. Most a World Press zsűri tagjai nagy bajban vannak, mert mint a hideg napfény, úgy törték meg a képek az összhangot a verseny szabályokban.

Ennek az évnek a vitája Givanni Troilo, kortárs témában, az első helyezett fotója körül alakult ki. A felmerülő probléma, hogy a kép másik városban készült, mint ahogy fotós állította. Természetesen a bíráskodás hatalmas feladat: ebben az évben 5692 sajtófotós, fotós újságíró és dokumentalista fotós összesen 97 912 képet jelölt, 131 országból.

Portré Giovanni Troilo-ról.

Portré Giovanni Troiloról

A képeket most még egyszer alaposan átvizsgálják, különös figyelmet szentelve a problémás területre, vagyis ellenőrzik, hogy nincsenek-e digitálisan felspécizve. Nem irigylésre méltó feladat. A verseny szabályai kimondják: Nem szabad a kép tartalmán változtatni. Csak olyan mértékű retusálás megengedett, ami alkalmazkodik a jelenleg elfogadott fotós sztenderdekhez. A World Press bizottság ügyel a kép manipulálatlanságának vizsgálatára: „Manipulációnak tekinthető a hozzáadott, vagy elvett tartalom.” – Ezen túlmenően a finomítások (úgymint, minimális növelés, átszerkesztés, égetés, színezés, szín kiegyenlítés, váltás fekete-fehérre) elfogadhatóak.

A legtöbb versenyző mindent becsületesen tisztáz. Az igényes versenyző összehasonlítja a nyersanyagait és a képeit, és benyújtás előtt a túlmanipulált képeket kiszűri – de úgy látszik, egyre növekvő a számuk azoknak is, akik ezt nem teszik meg, vagy szándékosan nyújtanak be a szabályoknak nem megfelelően módosított anyagot. Az előző évben az esetek 8 százalékában állapítottak meg manipulációt és zártak ki pályaműveket, ami az idei évben elérheti a 20 százalékot is – különösen igaz ez a sport kategóriában, ahol nem osztottak 3. díjat.

Paul Hansen fotója: a 2 éves Suhaib Hijaz és a bátyja, 3 éves Muhammad, akiket a saját házukban izraeli lövedékek öltek meg Fotó: Paul Hansen/ Dangens Nyheter/EPA

 

A Word Press fotó 2012 évi nyertese Paul Hansen, svéd fényképész képe, Temetés Gazában címmel. A fotó egy HDR kép, amit több fényképből állított össze, amitől az sokkal gazdagabb jelentést adott. A technológia engedélyezését hatalmas vita előzte meg. Hansen képével maradandót alkotott a sajtóművészetben.

Troilo munkáját inkább a portré szekcióba kellett volna nevezni? A legtöbb portrét fényképész által meghatározott, műtermi feltételek között készítik, azonban az effajta képmegjelenítés esetében nem érzékelhető az élethű hatás. Így tehát a kérdés, miszerint a World Press Photo díj egyre inkább a művészet irányába mozdul el, ismét a művészi és a sajtófotó különbségeiről szóló vitára fordítja a World Press Photo kedvelőinek a figyelmét.

Forrás: Guardian blog

Fordította: Bíró Anita

Advertisements
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: