Skip to content

Egzisztenciális válság a nyomtatott sajtóban: kicsiket és nagyokat egyaránt érint

2016. 11 26

A News Corporation és a CN Group ugyanattól a problémától szenved: a nyomtatott sajtó hirdetési bevételei hanyatló tendenciát mutatnak, ami az újságírás jövőjét veszélyezteti.

747

Az újságok összes típusa veszélyben van. (Összeállította: RG)

Mi a közös a Wall Street Journalban és az Eskdale & Liddesdale Advertiserben? Vagy talán a kérdésnek így kéne szólnia: mi a közös a Journal tulajdonosában, a hatalmas News Corporationben, és az Advertiser tulajdonosában, a szerény CN Groupban?

A Journal több, mint 1 millió példányt ad el naponta print formájában, miközben az Advertiser 1200 példányt egy hét alatt.

Mégis a krízis, amivel mindkét újság és kiadó szembesül, igazából ugyanaz:
az üzleti modelljük, ami a hirdetésekből szerzett jövedelemre épül, az összeomlás stádiumában van.

Az Advertiser esetében a múlt idő valójában relevánsabb. 168 év megjelenés után működik veszteségesen és néz farkasszemet a bezárás lehetőségével.

A CN Group, a kicsi carlisle-i kiadó szervezet, nem tudja tovább védeni a lap előállítását, így várják, hogy valaki jelentkezzen, aki leveszi a terhet a vállukról.

Ha nem találnak vevőt (márpedig névleges eladási árra törekszenek), akkor a következő hónapban bezár a lap, újság nélkül hagyva Langholm lakosait és a környező területeket Dumfries-ben, valamint Galloway-ben.

A CN közösségi kampányban kérte az embereket, hogy segítsenek az újság fenntartásában. Amennyiben ez nem lesz sikeres, az utolsó kiadás december 14-én fog megjelenni.

A News Corp Wall Street Journal-ja esetében természetesen nem egzisztenciális válságról van szó. Legalábbis még nem. De a szituáció a New York-i lapnál is ténylegesen drámai.

Múlt hónapban, a lap főszerkesztője, Gerard Baker bejelentette, hogy a munkatársak jelentős részének kéne beadnia az önkéntes felmondását.

November 2-ig 48 ember fogadta el ezt az ajánlatot. Ráadásul kiderült, hogy a Journal Greater New York által lefedett részlege beolvadt a város szélesebb körben kiadott lapjába. Ez további 19 munkahelyet veszélyeztetett.

Más különálló szekciókban is megerősödött a részenkénti leépítés gyakorlata, ami ugyancsak a hirdetési bevételek elmaradásából eredeztethető. Több újságírónak elkerülhetetlenül mennie kell a következő hónapokban.

Ez a jelenség nem egyedülálló. Mindenkit egyaránt érint az angol kiadóktól, mint a Johnston Press, Trinity Mirror és a Guardian, az amerikai kiadókig, akár a New York Times, Gannett és McClatchy.

Egy friss kutatás szerint, amit a Washington Post egyik szerzője, Pete Vernon végzett a Columbia Journalism Review-nak, a nyomtatott hirdetések száma 35,1 százalékkal csökkent az Államokban az elmúlt év során. Azt írta:

„A nyomtatott hirdetés, ami még mindig a legjövedelmezőbb bevételi forrás a legtöbb lapkiadó számára, szabadesésben van. Az aranytojást tojó tyúk fokozatosan hanyatlott éveken át, és 2016 jelentős gyorsulást mutat a hirdetési bevételek megszűnésében.”

Rámutatott, hogy 2010 és 2015 között viszonylag egyenletes volt a nyomtatott hirdetések hanyatlása (évente 5 és 8 százalék között a Pew Research Center szerint).

Az idei évre jósolt 11 százalékos zuhanás most már optimistának tűnhet. Miért?
Mert csökkenő forgalommal és a célzott marketing biztosítására való képtelenséggel, valamint a részletes elemzési lehetőségek hiányában (nem úgy, mint a Facebook vagy a Google esetében), a nyomtatott sajtó egyszerűen nem túl csábító a hirdetőknek.

Dióhéjban ennyi: A digitális óriások felszívják a hirdetéseket, így ezek az újságok életképességét fenyegetik. Egy találóbb és szignifikánsabb megfogalmazás szerint magát az újságírást.

Ezért támogatom a Media Reform Coalition (MRC) és a National Union of Journalists felhívását, hogy vessenek ki 1 százalékos adót a Google és a Facebook műveleteire a korrekt tájékoztatás fenntarthatósága érdekében. Az  MRC szerint az újságírás helyzete közérdek, ezért a National Union of Journalists-szal együtt remélik, hogy meg tudják győzni a politikusokat az illeték módosításba foglalásáról az új, digitális gazdasági törvénytervezetben.

Forrás: The Guardian                                                                                                   /Földes Máté/

Reklámok
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: