Skip to content

„A magyar médiapiac borzasztóan alulfejlett, alapvető dolgok hiányoznak belőle” –Interjú Gulyás Mártonnal

2016. 11 30
gm

Fotó: Rugli Tamás

Gulyás Márton szerkeszti és vezeti a Slejm – a torkon ragadt politika című közéleti videóblogot. A vlog már második évadát éli és népszerűsége egyre csak növekszik. Ennek kapcsán beszélgettem Mártonnal az elektronikus média magyarországi tendenciáiról, valamint a Slejm történetéről, eszközeiről és lehetőségeiről.

 

 

Kezdetek és előzmények

A Slejm előzményeként Gulyás Márton a plusz1 című műsort említette, amibe még a Krétakör színházi társulat tagjaként kezdett bele. Azonnal hozzátette, hogy nem volt fenntartható formátum, de viszonylag nagy sikere volt. Összesen 5-6 adás készült belőle. Sikere azzal magyarázható, hogy volt benne rajzfilm – lényegében egy magyar South Park.
Ennek folytatására motiváció és igény is mutatkozik, de műfajából eredendően iszonyatosan drága a fenntartása.

„Akkor is több millió forint volt, és most ilyen forrásokkal nem rendelkezem.”

A Slejm azonban nem egyszerűen a plusz1 folytatása. A koncepció kialakításában fontos szerepet játszott Jon Stewart Daily Show-ja és John Oliver Last Week Tonight-ja is. Ezek olyan hírkommentárok, amik nem csak szatírát csinálnak a legnyilvánvalóbb bullshit-ekből, hanem próbálják a dolgokat kicsit politikailag átkeretezni. Ebben a formátumban látta meg a lehetőséget Gulyás Márton.

„Másrészt meg azt láttam -akkor már aktivistáskodtunk egy 4-5 éve-, hogy van Magyarországon egy kulturális váltás, amit meg kéne csinálni. Van egyfajta tudásátadási hiányosság, aminek a pótlása nem történt meg, és ezzel kéne foglalkozni alapvetően.”

Ez a legelején annyiból állt, hogy letette a kamerát az egyik sarokba, leült elé, és elkezdett beszélni. Azóta rengeteg minden változott és sokat fejlődött a műsor, mind technikai színvonal, mind megszerkesztettség szempontjából. Valamelyest már a közönség is kezdi visszaérezni ezt, tehát mindenképpen egy növekvő történetről beszélhetünk.

Márton megjegyezte, hogy mindezek tükrében, reálisan kell szemlélni a dolgot, tehát ez nem a Dancsó Péter Videómániája és nem a Szirmai Gergely Hollywood Hírügynöksége. Egyébként mindkettőt fontosnak tartja, és sokat tud belőlük tanulni, de mindegyik más műfaj. Szerinte ennek az online politikai hírkommentárnak vagy közéleti vlognak maximum 100 000 követője lehet Magyarországon.

„Mondjuk, ha ezt vesszük figyelembe, hogy a szerencsétlen Népszabadságnak volt 1000 követője a YouTube-on, HVG-nek van valami 9000, akkor az a lassan már 7500 ember aki nézi ezt műsort, egyáltalán nem rossz. Ráadásul nyilván 2018-ra fog ez igazán felpörögni.”

A jelenleg futó, 2. évadot kezdi olyannak érezni, hogy az adások rendesen végig vannak gondolva és a témaválasztások is jók. A témaválasztásnál alapvetően két szempontot vesznek figyelembe. Az egyik, hogy mi az, amit fontosnak tartanak, a másik pedig, hogy mi az, ami nagyon benne van a közbeszédben. Azt nagyjából tudják előre az év végéig, hogy mivel szeretnének foglalkozni, mert rengeteg téma van. Ha lenne rá kapacitásuk, akár heti több részt is kiadnának, de jelenleg sokszor azzal az eggyel is küszködnek, hogy időre elkészüljön.

„Nagyon szeretnék majd angol nyelvű adásokat is csinálni, de ennyi emberi erőforrással ennyit tudunk most kihozni ebből.”

 

A magyar médiapiac sajátosságai

„Nem azért hogy magam glorifikáljam, de nekem mindig elborzasztó nézni, hogy más, sokkal tőkeerősebb médiumok, hova jutnak el.”

Az elektronikus média, kifejezetten a televíziózás, szerinte fejlettségben a béka segge alatt sincs. Gyakorlatilag az a televíziós újságírás, hogy van a híradó, ahol elmondják azt, ami fel van írva, minél értéktelítettlenebbül, a másik meg ez a klasszikus interjúzás vég nélkül. Kifejezetten politikai kommentátorok vagy politikai dokumentumfilmek például egyáltalán nincsenek.
Azt gondolják, hogy a politika tényleg a 40+-os korosztály műfaja. Abból hogy a fiatalok nem nézik a híradót, azt a következtetést vonják le, hogy nem is érdekli őket, miközben nem erről van szó, csak azon dolgozni kéne, hogy fogyasztható formátumban kerüljön tálalásra. Ha a TV-k elvesztegetett pénznek élik meg egy új státusz kialakítását, egy ember kiképzését, hogy az valamilyen módon az online felületeket kezelhesse, azzal a halálos ítéletüket mondják ki, hiszen konkrét piaci szegmenseket veszítenek el. Így lehetetlenné válik, hogy ezeket a szegmenseket később átcsatornázhassák a kábelre.

Érdemes megnézni az online videós rovatokat is. Két olyan internetes portált tudna mondani, ahol a videórovatot komolyan veszik. Nem nevezett meg konkrét példát, de azt kifejtette, hogy a fent említett helyek közül az egyiken komoly tőkehiánnyal küzdenek és valószínűleg ezért nem tudnak gyorsan fejlődni. A másik helyen inkább szerkesztőségi lustaság, a befektetővel vagy tulajdonossal való zavaros viszonyok miatti előrelépésnek a lehetetlensége látható. Szerinte ez nem egy annyira kicsi piac, hogy ilyen satnya médiumai legyenek.

„Ebben szerintem tök fontos lenne, hogy egy olyan dolog elinduljon, amit a Slejm is képvisel. Nyilván ennek azzal is meg kell küzdenie, hogy az interneten terjed, ami most még picit hátrány, később szerintem előnye lesz. A másik az, hogy teljesen ismeretlen a formátum. A nézőknek meg kell szokniuk, hogy ez így most hozzám beszél, meg bevágások vannak. Ez a fajta újszerűség egyben egy gát is.”

 

Online tartalomgyártás: tapasztalatok és tanácsok

A Slejm által szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy hatványozottan értelmeződik a dolog: miszerint a médium egyben a tartalom is. Nagyon nem mindegy, hogy mi az, amit Facebook-ra rak ki, mi az amit YouTube-on próbál megjeleníteni és mit posztol Instára, meg Tumblr-re.
Azzal már próbálkoznak, hogy minden adásból egy picike részletet kifejezetten Facebook-ra gyártanak. Ezzel promózzák fel a teljes adást. Komolyabb figyelmet igénylő tartalmat azonban soha nem raknak ki Facebook-ra.

„Az nyilván hírfolyam, elmossa a következő hír, nem is ülsz oda, belekattintasz. Ez a 2 perc is sok, ami a mostani adásnak a trailere. 1 perceket kéne oda kirakni.”


Ezzel szemben YouTube-on a félórás videót is megnézik, ha arról van szó. Nincs szignifikáns eltérés. Sokáig volt egy másik fétis, hogy a videó rövid, 1,5- 2 perc legyen. A statisztikák alapján teljesen mindegy, hogy 50 perces egy adás vagy 18 perces, a téma számít.

Márton úgy látja, jót tenne a műfajnak, ha ezt sokan csinálnák. Életmód vlogokból, beauty vlogokból, meg filmkritika, játék témában már Dunát lehetne rekeszteni és nem sokkal több tudást követelne meg egy politikai csatorna elindítása sem.

„Az emberekben egyébként rengeteg ilyen vélemény van, amit szívesen megosztanának, de nem tud valahogy előtörni.”

Ha valaki mégis belekezdene, figyelnie kell rá, hogy a brand és a tartalom nem válhat el egymástól. Gulyás Márton szerint látni kell, hogy kik vannak még ezen a porondon, kinek mi az erőssége és ahhoz képest mi az, amit ő fel tud építeni. Úgy gondolja, a legfontosabb tényleg az, hogy jól szerkesztett tartalommal, elég nagy rendszerességgel tudjon megjelenni a vlogger. És persze bírja el azt az első fél- ¾ évet, akár egy évet, amíg összesen 60 ember fogja nézni azt, amit csinál.

/Földes Máté/

Reklámok
No comments yet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: